Az égbolt ragadozói

(13. kötet: Vadászgépek, bombázók, pilóták)

A katonai repülőgépek bámulatos fejlődésen mentek át 1939 és 1945 között. Az ódon kétfedelűeket villámgyors, nagy rombolóerővel rendelkező vadász- és csatarepülőgépek váltották fel, megjelentek a korszerű hadászati bombázógépek, a háború végén pedig bevetésre kerültek az első rakétahajtóműves és gázturbinás típusok. A sorozat 13. kötete bemutatja a német Luftwaffe, a brit Királyi Légierő, az amerikai haderő és a császári japán légiflotta legfontosabb repülőgépeit, az egyes típusok alkalmazását, valamint a harcoló pilóták legragyogóbb haditetteit.
 
Megveszem

További ízelítő a tartalomból:

  • A brit Királyi Légierő lovagja: a Vickers-Supermarine Spitfire
  • A RAF legsikeresebb bombázógépe: az Avro Lancaster
  • A repülő erőd: Boeing B–17 Flying Fortress
  • A felszabadító: Consolidated B–24 Liberator
  • A legfürgébb szúnyog: De Havilland Mosquito
  • A Csendes-óceán kalóza: Chanche-Vought F4U Corsair
Előző kötet előző kötet   |   következő kötet Következő kötet

      A Mustang kellemes és segítőkész gép volt. És a legjobb az volt benne, hogy piszok jól repült. A Merlin motor rendkívül jól bírta, kis vagy nagy magasságban is remekül működött, hála a kétszakaszos, kétfokozatú turbófeltöltőnek. Elegendő üzemanyag fért bele ahhoz, hogy a kísérő bevetés után az ellenséges gépek nyomába eredj és leszedd őket… Már azelőtt különleges madárnak tartottuk, hogy először összecsaptunk volna a német vadászokkal...